Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom

A szlovák tokaji

A szlovák tokaji

Magyarország leghíresebb borvidéke, a Tokaj-Hegyalja  1737 óta zárt borvidék.
Ez azt jelenti, hogy pontosan fel van sorolva az összes település, melyeknek határában tokaji bor előállítására alkalmas szőlő termeszthető.
Rengeteg intézkedés született a Tokaji borok minőségének megőrzésére mint, például újfajta szőlők telepítése nem engedett, egységesítve van a borkészítés folyamat, de idegen, új fajta bort sem engedélyezett behozni a térségbe. Trianon következtében viszont a borvidékből 174 hektár szomszédunkhoz, Szlovákiához került.

A vita szinte azonnal kirobbant

A Tokaji borok hírneve már hosszú-hosszú évszázadok óta épült, melyet a második világháború után is igyekezett az ország fenntartani és az egyik legfőbb export cikkünk lett. Fentebb is említett 174 hektárnyi terület egyébként 7 falut tartalmazott, névszerint: Csarnahó, Csörgő, (Kis- és Nagy-) Bári, Kistoronya, Nagytoronya, Szőlőske és Sátoraljaújhely egy része. Az első vita ott kezdődött, hogy a Csehszlovákokról kiderült: exportálják a boraikat Ausztriába. A megállapodás az volt, hogy a Csehszlovák tokajit csak országon belül árulhatják, kis tételben felvásárol Magyarország is belőle, de a nyugati export az csak a mi monopóliumunk volt.

A vita elharapódzik

Az 1990-es években ugrott meg igazán a vita a szlovák tokajiról, hisz Magyarországon már ekkor nagyon szigorú szabályozások éltek az elkészítéssel és termesztéssel kapcsolatban, melyet a szlovákok egyáltalán nem tartottak be, ráadásul a borvidék nagyságát is folyamatosan bővítették, így olyan szőlőfajták is bekerültek, melyek 1920 előtt sem tartoztak soha, a Tokaji borvidékhez. Az álláspontunk egyszerű volt, minőségileg nem méltó a Tokaji névhez az a bor, melyet kint termesztettek.

A hivatkozási pontunk az 1908-ban fennálló borvidék volt, melyben a Szlovákiához került borvidék csupán 174 hektár volt, de később belegyeztünk abba, hogy ez a terület akár 565 hektárra kibővíthető. Velünk szemben a Szlovákok az 1959-es Csehszlovák terület kijelölést vette alapul, ami alapból 703 hektárról indult és fő érve az volt szomszédainknak, hogy mivel mi is növelhettük a borvidékeink területét a történelem során, így őket is megilleti ez a jog. Manapság a Szlovákiában található tokaji borvidék 908 hektár.

 

 

 

 

A név használat

Kezdetek kezdetén a kint, ezen a területen termesztett szőlőből készülő borok neve Tokájská volt és magát a borvidéket is "Tokajská, Tokajské, Tokajský vinohradnícka oblastnak", azaz Tokaji borvidéknek hívták. Nem kérdés, hogy egy külföldi ha betér egy boltba, a Tokaji és Tokájská borok közül valószínűleg nem utóbbit fogja levenni a polcról. Ez a "probléma" 2014-ben oldódott fel, amikor az Európai Bíróság megengedte a Tokaj név használatát Szlovákiának és innentől a borvidék neve már "Vinohradnícka oblast Tokaj" volt. Érdekes megjegyezni, hogy egyedül ez a borvidék használja a magyar nevet, hisz az összes többi borvidék nevét szlovákosították, mely kissé fura a Szlovák nyelvtörvényt figyelembe véve.

A New York Times is írt róluk

A vidék marketingje kőkeményen zajlik az elmúlt években és 2016-ban a New York Times is írt arról, hogy milyen finom borok készülnek itt és érdemes ezt a borvidéket is kipróbálni a magyar mellett. Az érdekessége, hogy egyébként nem független, amerikai újságíró írt erről, hanem a Pozsonyban élő szlovák Miroslava Germanova. De gyakran hangzik el más platformokon is, hogy az ottani Szlovák borvidék a Tokaji borok szíve és lelke, de a régió mottóját is érdemes megrágni, hiszen e-szerint "Tokaj csak egy van". Azt azért érdemes megjegyezni, hogy az ott termelt Tokaji bornak szinte nullával egyenlő az exportja és a külföldi turistáknak sem kifejezett célpontja ez a régió.

 

Keresés