Bókay János 1934-ben ezt írta: " 1606-asból tölt egy kicsit az óiási öblös pohárba, azután tenyerébe veszi a poharat, mint a beteg madarat szokás, melengeti, bábusgatja, körbe kevergeti a bort..... megfejthetetlen, soha nem érzett illat.... az ízt nem tudom leírni....az ízek misztikus ezerszerűségével hat.... az igazi ambrózia, az istenek itala, a nyelvek zsibbasztója, a legcsodálastosabb álmok ösztönzője, a király, a fejedelem, a nemesek legnemesebbje: a tokaji." Azok a szerencsések akik ittak már korosabb aszúeszenciát, eszenciát pontosan tudják milyen érzés keríti hatalmába az embert "a tokaji" kóstolása után. A képen egy 1646-os tokaji aszú látható.
