VBK, vadász, boxos, leó, cibere ? ahány tájegység, annyi néven ismeretes a berúgást vágyó, de az alkohol ízét nem szerető tinik megmentője, a vörösboros kóla. Amerikában még csak két éve fedezték föl, viszont aki rohanna a hungarikum bizottsághoz, hogy levédesse a vébékát, annak komolyabb harcra kell készülnie.
Kalimotxo, nem vébéká
A vébékát a világ nagy része ugyanis jellegzetes baszk italként ismeri, a
neve kalimotxo. Eredetileg nem így hívták, hanem úgy, hogy a szegény ember cuba libréje, ami sokkal szebb.
A kalimotxo a hetvenes években terjedt el, eredettörténete pedig pontosan olyan, mint ahogy az ember elképzeli ezeknek a koktéloknak a születését. 1972-ben az algortai Puerto Viejo ünnepségek alkalmával kiderült, hogy az egyik büfé által berendelt nagy mennyiségű vörösbor kicsit megromlott, úgyhogy keresni kellett valami olyasmit, amivel el lehet nyomni a savanykás ízt. Ez lett a kóla, amit aztán két cimbora Calimero és Motxo nevének kombójával kereszteltek meg.
Az eredettörténet nemcsak nagyon szép, hanem megmutatja, hogy milyen esetekben szokás általában vébékát készíteni ? amikor a bor annyira rossz, hogy már fröccsnek sem iható. (Persze-persze, a borszakértői mainstream minden évben ír legalább egy cikket arról, hogy jó fröccs is csak jó borból lesz, és ez igaz is, de ha a realitások talaján maradunk, akkor azért szembe kell néznünk azzal, hogy az ország fröccsfogyasztásának jelentős része a tisztán ihatatlan bor miatt zajlik.)
Itthon ciki, New Yorkban menő
Talán emiatt, talán a vidéki diszkók előtt vöröset hányó tinihordák miatt az italnak nincs túl nagy presztízse itthon, viszont a gasztronómiai kérdésekben általában rendkívül relevánsnak gondolt New York Times tavaly májusban hitet tett a
vébéká mellett. Ebben a cikkben a vébéká nem valami kínos butaság, a borkultúra felszámolója, hanem egy érdekes koktél
?aminek ugyanúgy van létjogosultsága, mint mondjuk a vodkanarancsnak vagy a gintonicnak?
(Persze a New York Times újságírója nem tudta meghazudtolni magát, és beindult az okoskodás arról, hogy a nádcukorral készülő kólából jobb a vébéká, mint a kukoricasziruposból ? hát ember, ez egy vébéká, nehogy már organikus, dűlőszelektált kokaint tartalmazó kólával akarjad inni!)
A gasztronómiai ügyekben szintén rendkívül mérvadó Huffington Post pedig még a New York Timest is
beelőzte egy évvel - nyilván Arianna Huffington újságjában kevesebb erőforrás volt arra, hogy egy ember egy évig utazgasson a világban, és kiderítse, hogy a nádcukros kólával az igazi a kalimotxo.
A New York Times szerint az ital egy kis citromlével határozottan olyan, mintha sangriát innánk ? márpedig a sangriát sokan nem szeretik ugyan, de korántsem vált ki olyan szélsőséges reakciókat a borbarátokból, mint ha megemlítjük nekik, hogy azt a palack Gere Kopárt, amit tőlük kaptunk ajándékba, fölütöttük egy kis kólával, mert túlságosan száraz volt, a tanninok kicsit kilógtak a struktúrából.
A Balkánon mindenhol megy
A források szerint egyébként a vébéká Baszkföldről terjedt el a Balkánon, így nálunk is. Csehországban a neve houba (gomba), Romániában
motorină (dízel), Jugoszlávia utód államaiban pedig bambus (nem fogják kitalálni, ez hogy van magyarul).
A magyar gasztronómiai szakirodalom sajnálatos filológiai állapota miatt a baszk eredetet egyelőre nehéz lesz megcáfolni, ami egy újabb érv amellett, hogy végre komoly pénzeket fordítson a kulturális adminisztráció a magyar gasztrotörténet kutatására.
(origo.hu)
