Tokaji 6 puttonyos Aszú 1972 a bolti ár 10%-ért magánszemélytől. Jól hangzik, vagy mégsem?
Az internet tele van eladó muzeális Tokaji Aszúkkal. Minket is hetente megkeresnek magánszemélyek telefonon vagy e-mailen eladó borok miatt. Látják a honlapunkon, hogy egy-egy muzeális Tokaji Aszúnak milyen borsos ára van és szeretnék nekünk eladni hasonló árfekvésben.
Magánszemélyektől jogilag nem vásárolhatunk Tokaji Aszút, mert az a jövedéki törvény alá esik. Ráadásul sem az eredetében, sem a megfelelő tárolásában nem lehetünk biztosak. Erről korábban már írtam egy cikket: Van ez a borom, mennyit ér?
Kíváncsiságból, azért én mégis vettem egyet, azaz kettő palack muzeális Tokaji Aszút egy kedves hölgytől. Megörökölte, tartogatta a szekrény tetején, most eladná. Én pedig – bár tudtam, hogy már nagy valószínűséggel rosszak– megvettem 10 ezer forintért darabját.
Az egyik palackban lévő ital színe átláthatatlanul sötét barna, míg a másikban áttetsző, zavaros és darabos volt. A sötétbarna Aszúban még bíztam egy kicsit, hátha iható bort találok benne.
Ez egy 1972-es 5 puttonyos Tokaji Aszú volt, még a Tokaji Borkombinát Tolcsvai palackozójából. A nyakcímkén látható a megkopott vörös csillag a magyar zászlót eltakarva. Ezen palackok a zárjegyei még sorszámozottak voltak, kár hogy nem készült róluk nyilvántartás.
A palackot meglötyögtetve látjuk, hogy a bor nem darabos. Álltában azonban az üveg belső falán lerakodás keletkezett, az évek során. Levágtam a kapszulát, kihúztam a dugót. Könnyen kijött, igazából nem is kellett húzni, szinte magától kiesett. A dugó elfeketedett, összeesett, kiszáradt.
A bort pohárba öntöttem, a látvány magáért beszél. Sötétbarna, a pohárhoz érve a szélénél látható egy kis halványodás. A pohár oldaláról gyorsan lefolyik, glicerin ablakok nem képződnek a pohár falán. Ez a valamikor még testes és tartalmas Tokaji Aszú mára csak egy vékony, vízszerű ital lett.
Illatában megcsap egy kesernyés, csípős, kénes illat. Egy kis szellőztetés után előjönnek az aszalt gyümölcsök, aszalt szilva, aszalt barack, keserű csokoládé, karamell. Az édes, érett illat élmény után kíváncsian kortyoltam bele a 46 éves Tokaji Aszúba.
Sajnos a kellemes illat nem köszönt vissza a bor ízében. Itt már csak a vékony, viszkózus bort kóstoltuk, mely könnyen szaladt le torkunkon. Az Aszú bár még mindig édes volt, meg sem közelítette a palackozás idején benne lévő kb. 180 gramm cukrot. A cukor a palackban átalakult savvá és itt jön az érdekes kérdés, de milyen savvá? Ki tudja milyen folyamat zajlott le a palackban ez alatt a közel fél évszázad alatt. A másodlagos érés alatt akár hangyasav is kialakulhatott a palackban, ami miatt az ínyemet enyhén csípte az Aszú kóstolás közben. Ízében a keserű csoki és a medvecukor dominált, de a borra jellemző illatosságnak már nyoma sem volt.
Ugyan a bor számomra értékelhetetlen volt, a hölgyeknek még így is elnyerte tetszését. Megjegyzem, a kóstolás közben sült kacsához készült narancsmártáshoz öntöttünk belőle, és úgy tűnt pont ez az íz hiányzott még belőle. Na de egy 46 éves Tokaji Aszút narancsmártásba?
Ha nem akarnak Önök is így járni, csak megbízható üzletből vásároljanak. Ez a mi tanulságunk.