Honnan ered az Eskol név? Mi az összefüggés az Eskol név és a cimkén is látható rajz között? A Borászati Lapok 1889. júliusi számának, „Adatok a bor történelméből” című írásban olvashatjuk a következő érdekes és megfejtéssel szolgáló sorokat:
„Forster feljegyzései szerint a Hebron völgyben oly nagy fürtök teremnek, hogy azoknak ép állapotban való tovahordásához 2 egyén szükséges. Ez beigazolja azon bibliai mondát is, mely szerint a Mózes által kiküldött tudakozódók, a Hebron völgyben az Eskol patak mentében olyan nagy szőlőfürtre akadtak, hogy azt kettőjüknek kellett Mózes elé vinni, hogy ezen ország termékenységét előtte bebizonyíthassák.”
A Borászati Lapok 1914-ben megjelent cikkének sorai szerint, úgy tűnik, hogy az óriás szőlőkről szóló feljegyzésekben mégis akadhatott némi igazság.
„Tartós, jó bort termeltek, kivált Engeddi vidékén és Eskol völgyében, hol ma is szilvanagyságú bogyót, 6—9 kilós fürtöket teremnek a tőkék. Mózes kémei is ilyen fürtöt hozhattak a zsidók táborába.”
Az ESKOL Pince borainak címkéjén, a „tejjel és mézzel folyó” Kánaán földjén, Eskol völgyében lemetszett, óriási szőlőfürtöt rúdon cipelő két alakot ábrázoló rajzot láthatunk. A férfiak útiránya - balról jobbra – jelzi, hogy a szőlőből immár a tábor felé, a jó hírekre szomjúhozó Mózeshez tartanak.
A kép témája egy ezerévek óta mesélt, sokfelé ábrázolt ószövetségi történet. A Biblia szerint, Mózes tizenkét férfit küld Kánaán földjének „megkémlelésére”. Károli Gáspár bibliafordításának (Mózes IV. könyve, Számok Könyve) szavaival:
„Milyen a föld: kövér-e vagy sovány, van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcseiből! Akkor éppen az első szőlőfürtök érésének az ideje volt..” (13.21)
„Amikor eljutottak az Eskól-völgyig, lemetszettek ott egy szőlővesszőt egyetlen szőlőfürttel, amelyet ketten vittek rúdon.” (13.24)
Az ESKOL Pince boroscímkéinek rajza ezt a csodás bibliai jelenetet, a kánaáni óriás szőlőfürt rúdon szállítását örökíti meg.
